A tulajdoni lap

 

A tulajdoni lap az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket tartalmazza.

Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira figyelemmel (ilyen például a társasház) a tulajdoni lap egymással összetartozó tulajdoni törzslapként és tulajdoni különlapként kerülnek vezetésre.

 

A tulajdoni lap részei

 

A tulajdoni lap I. része, az ingatlan adatai

 

A tulajdoni lapnak az ingatlan adatait rögzítő részének bal felső sarkában található a település neve, a belterületi vagy külterületi jelleg feltüntetése, illetve belterület esetén a pontos címe, azaz az utca, házszám, emelet, lakás megjelölése.

Feltüntetésre kerül még:

-           az ingatlan területe,

-           mezőgazdasági ingatlannál a művelési ág,

-           a minőségi osztály, és a kataszteri tisztajövedelem,

-           az épület fő rendeltetés szerinti jellege (pl. lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.),

-           utalás az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalmi, illetőleg földhasználati jogra,

-           az ingatlan jogi jellege (pl. társasház, műemlék, bányatelek, szövetkezeti ház, tanya stb.).

 

A tulajdoni lap II. része, a jogosultak adatai  

 

Feltüntetésre kerülnek:

-           a tulajdoni hányadok (két tulajdonostárs egyenlő közös tulajdona esetén pl. ½, ½ fog szerepelni),

-           a jogállások (tulajdonos),

-           a jogcímek (milyen jogügyelt alapján jutott az ingatlanhoz a tulajdonos, pl. adás-vétel, ajándékozás, csere stb.) és a bejegyzés iktatószáma,

-           a jogosult neve.

 

A tulajdoni lap III. része, a teherlap 

 

Az ingatlan terheit és azok jogosultjait tünteti fel a III. rész. Például:

-           a megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jogot, a haszonélvezeti jogot és a használat jogát,

-           a telki szolgalmi jogot,

-           az elő- és visszavásárlási, valamint a vételi jogot (hatalmasságok),

-           a tartási és az életjáradéki jogot,

-           a jelzálogjogot és a végrehajtási jogot.

A feljegyezhető tények is itt kerülnek feltüntetésre, például:

-           az elidegenítési és terhelési tilalom,

-           a telekalakítási és építési tilalom elrendelésének ténye, valamint egyéb építésügyi korlátozások,

-           a kisajátítási eljárás megindításának ténye,

-           a földhivatali határozat elleni fellebbezés, illetve bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának ténye,

-           a környezetkárosodás ténye.